Vértes Ákos
Professor emeritus, The George Washington University
A National Academy of Inventors (USA) tagja
A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja
Az American Association for the Advancement of Science (AAAS) tagja
Vértes Ákos Budapesten született. Kémiai tanulmányait az Eötvös Loránd
Tudományegyetemen végezte, ahol 1974-ben vegyészdiplomát, majd 1979-ben
doktori (PhD) fokozatot szerzett.
Akadémiai és szakmai pályafutás
1979-ben a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutatóintézetében
kezdett dolgozni tudományos munkatársként, majd 1987-ben tudományos
főmunkatársi beosztásba lépett elő.
1986 és 1989 között a Kémiai Osztály helyettes vezetőjeként tevékenykedett.
1987 és 1991 között a belgiumi Antwerpeni Egyetem adjunktusa volt.
1991-ben meghívást kapott a washingtoni The George Washington University
kémia tanszékére docensi (tenure track) pozícióba. 1996-ban véglegesítették,
1997-ben pedig a tanszék helyettes vezetőjévé nevezték ki.
2000-ben egyetemi tanári kinevezést kapott, majd 2003-ban másodlagos
kinevezéssel a Biokémia és Molekuláris Biológia Tanszék professzora lett.
2002-ben társalapítója volt a The George Washington University keretében
létrehozott W. M. Keck Proteomikai Technológiai és Alkalmazási Intézetnek,
ahol társigazgatóként működött.
Kutatói tevékenység és intézményi együttműködések
Egyetemi tevékenysége mellett 1993 és 2003 között vendégkutatóként dolgozott
a washingtoni US Naval Research Laboratory-ban, majd 2003 és 2008 között
külső tudományos munkatárs volt a marylandi Bethesda városában működő
National Institutes of Health (NIH) intézetben.
Tudományos és technológiai újítások
2007-ben Vértes professzor egy új környezeti ionizációs technikát fejlesztett ki
a tömegspektrometriás analízis számára, amelyet
lézeres ablációs elektrospray ionizációnak
(Laser Ablation Electrospray Ionization, LAESI) nevezett el.
A LAESI-technológia lehetővé tette biológiai szövetek közvetlen elemzését,
kétdimenziós és háromdimenziós molekuláris képalkotását, valamint egyedi
sejtek tömegspektrometriás vizsgálatát.
A módszer újszerűsége abban is megmutatkozott, hogy a sejtek képi voxelekként
való értelmezésével megteremtette az egysejtes metabolomika nagy
áteresztőképességű vizsgálatának lehetőségét, feltárva a sejtek közötti
metabolikus heterogenitást és korábban rejtett sejtfunkciókat.
A LAESI-technológiát 2011-ben a The Scientist magazin
„Top 10 Innovations” díjjal ismerte el, majd 2012-ben
az R&D Magazine a száz legjelentősebb technológiai újítás közé sorolta.
2009-ben munkacsoportja egy nanofotonikus ionizációs platformot fejlesztett ki,
amelyet Silicon Nanopost Array (NAPA) néven vezettek be.
A technológia lehetővé tette az ultraérzékeny analízist és molekuláris
képalkotást lézeres deszorpciós ionizációval.
A NAPA-technológiát sikeresen alkalmazták többek között oxidatív stressznek
kitett élesztősejtek kémiai összetételének vizsgálatára, és 2015-ben
REDIchip néven került kereskedelmi forgalomba.
Laboratóriuma elsőként mutatta ki sejten belüli metabolit- és
neuropeptid-grádiensek tömegspektrometriás jelenlétét.
Nagyléptékű kutatási projektek
2014 és 2020 között egy nagyszabású, több intézményt összefogó kutatási projekt
vezető kutatójaként dolgozott, amelynek célja új biológiai és kémiai
veszélyforrások hatásmechanizmusának gyors feltárása volt.
Munkájában nagy áteresztőképességű és ultraszenzitív rendszerszintű biológiai,
proteomikai és metabolomikai módszereket, valamint új biológiai
szövetképalkotási technikákat alkalmazott.
Egy másik interdiszciplináris projekt keretében részt vett a biológiai
nitrogénkötésben szerepet játszó anyagcsere-utak egysejtes felbontású
vizsgálatában is.
Tudományos teljesítmény és elismerések
2024-től a The George Washington University professor emeritusa.
Tudományos munkásságát több mint 200 lektorált közlemény,
több mint 10 000 hivatkozás (H-index = 56),
valamint két társszerkesztett kötet fémjelzi.
Tizenkilenc szabadalom társfeltalálója, amelyek közül több ipari partnerek
közreműködésével került hasznosításra és kereskedelmi forgalomba.
Elismerései közé tartozik a The George Washington University
„Distinguished Researcher Award” díja,
a 2012-es Hillebrand-díj,
valamint az Oscar és Shoshana Trachtenberg Tudományos Díj.
2025-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották.
Vendégprofesszori és nemzetközi együttműködések
Vendégprofesszorként dolgozott a Lawrence Berkeley National Laboratory-ban,
az MTA kiemelt vendégkutatójaként Magyarországon, a sanghaji Jiao Tong
Egyetemen, valamint kétszer a Zürichi Szövetségi Műszaki Főiskolán
(ETH Zürich).
Számos magyar intézménnyel tart fenn aktív kutatási együttműködést,
többek között a Kémiai Kutatóközponttal, a Debreceni Egyetemmel,
a Pécsi Tudományegyetemmel és a Balatoni Limnológiai Kutatóintézettel.
